Mélységesen csalódtam Schiffer Andrásban. A vele kapcsolatos minden fenntartásom (nem, nem felmenői miatt, hanem az Új Nemzedék, Ifjú Szocialisták és a későkádári ifjú elittel, Gyurcsányékkal, Bajnaiékkal ápolt kapcsolatai miatt) ellenére még akkor is valamennyire hiteles baloldali (le legyünk naivak, a zöld álca akkor is lángvörös szívet takar) politikusnak tartottam, ha politikai megnyilatkozásaival legtöbb esetben nem értettem egyet. A mai megnyilatkozásával nálam elvetette a sulykot. Nagyon. Nagyjából oda került vele, mint a méltán hiteles Kovács László (kollégám szerint: a kovácsbözsinéni), vagy éppen Lendvai (Cenzor) Ildikó, nem is beszélve (I am) Lamperth Mónikáról. Na jó, azért a pápai gyerek mélységébe még nem süllyedt, de csak biztatni tudom:

„Csak így tovább, kedves Társelnök Úr (vagy mi a szösz, abban a pártban mindkét tag társelnök?), ez a biztos út a politikai süllyesztőbe, kéretik azt a nyamvadt 5%-ot is átadni a fentebb említett hiteles politikusok még hitelesebb politikai formációinak.”

(A kérdést nem mellesleg Zsuppán András roppant elegánsan válaszolta meg.)